Kedves olvasó most meg fogjátok érteni, h mi okozza nálam ezt a beteg elferdülést, h a blogommal traktáljalak titeket, minden szó igaz lesz, sajnos
Ehhez azonban némi múltidézés és fluxuskondenzáció segítségével vissza kell repülni a múltamba, nem lesz nagy élmény, de muszáj, h meglegyen mint a Széll Kálmán terv…
Réges-régen egy messzi galaxisban egy faszverőfényes napon megszülettem az Indianapolistól 8123 km re lévő dél-dunántúli kisváros csótányszaros sztk hangulatú (a legszebb közép-amerikai vágóhidak báját idéző) kórház szülészetén. Apámék úgy vártak mint a kormány a nyugdíjpénzt, nagyon szerettek volna gyereket, de én jöttem helyette, szerintük a visszafogott mennyiségű paraszolvencia miatt nem lett fiúk. A gyerekkorom gyorsan és hízásra hajlamosan telt (más gyárakat örököl, én rossz géneket), óvódás koromban a nőkkel való kapcsolatom arra korlátozódott, hogy a T-Rex méretű csoporttársnőm megvert, mert nem akartam a szülői munkaközösség könyöradományaiból finanszírozott karácsonyi műsoron a Télapó bácsi ölébe ülni. (a női természet kegyetlensége itt már megmutatkozik, ami végig kíséri az egész kicseszett Johhny walker sétámat) Na persze egy férfi számára miért lett volna vonzó, hogy a részeg pálinka és szénszagú karbantartó ölébe ülhessen, aki ép előtte verte ki a fészerben Cicolina legújabb auqikus mutatványára 2 csavaros kiflitől és a kövér felesége látványától felajzva. (a nők számára persze vonzó ráülni egy férfira, akinek nagy a zsákja, ez pubertás koruktól kezdve meghatározó pina allokációs motiváló elem). Az általános iskola kövéren és szomorúan telt, megfelelő mennyiségű kisebbségi osztálytárs között (az ember szót direkt nem használom, nem rasszizmusból, hanem mert nem érdemlik meg, de ez 1 másik történet…), mire észbe kaptam a fejem meteorológia ballon méretű lett, az Önkormányzat külön helyrajzi számot akart felvetetni rá, hogy apámék utánam is fizessenek kommunális adót. Kemény munkával és Schorbert Norbert segítségével (lófaszt!) lefogytam, viszont közben a nőkkel való kommunikációs képességem elfelejtett kifejlődni, gyakorlatilag egy muffautista lettem. Ez az én hibám is, leszögezném. (ekkortájt a legelérhetőbb sexuális ingernek egy 230 V-os egyenáramú Tungsram elosztóba hugyozás tűnt a számomra). Sosem felejtem az első randit, megannyi balfaszkodás, béna pöcs szagú erőlködés, tinibuborék márkájú nyomulás és szánalom koslatás után egy falusi kis kurva igent mondott és eljött velem moziba, persze jóféle talajtornászként még bemutatott egy egykezes lehúzás gyakorlatot, miszerint még 1 vacsora is dukál neki. Én, mint a járási Napóleon, ragyogó arccal és tisztára polírozott makkal (amennyit én vertem az elmúlt 28 évben, csoda, h még van faszom…) készültem az estére, a film címére már nem emlékszem, vmi 90-es évekbeli vígjáték lehetett kellő mennyiségű altesti poénnal és az élet determináns alapjait kutató dialógussal megtűzdelve, az élmény nem is itt ért. A kis kurva (később hozzáment egy húsz évvel idősebb kocsmároshoz, néha kurva szép az élet, csodás Akadémia tagokat nemzettek maguknak, ilyenkor olyan jó érzés középvezetőként rájuk röhögnöm az A6-osomból…) a vacsora végén közölte velem, hogy igazából nem akart semmit se tőlem, csak fogadásból jött el velem, afféle erős ember próba volt a barátnői felé, hogy kibírja e velem egy este…(Somewhere over the rainbow, még hogy a ius primae noctis volt barbárság) Itt éreztem először, hogy valami szuperhős vagyok, akinek egyetlen különleges képessége létezik, minden nőből azt kiváltani ok nélkül, h porrá alázzon. Én vagyok a férfi társadalom manifesztálódott bűnbakja (feminista picsák most biztos duzzogva basztatják a röhögő párjukat, h biztos bunkó vagy rámenős voltam, de ki kell ábrándítanom őket, a randin olyan rendes voltam, h csak na, ajtónyitás, kabátlevétel, mindent fizettem, bókoltam, a klasszikus letapasztott szemű ödönke effektus). A szövege hatására köpni-nyelni nem tudtam, (pedig h vágytam volna, h ő nyeljen…) béna kacsaként kértem a számlát és két hápogás között elhagytam a helyszínt….
Hát valahogy így kezdődött.
Legközelebb leírom, mit művelt velem az a nő, akibe először szerelmes voltam, tanulságos lesz…
Mindenkinek kellemes estét a barátnőjével :->
